Tanítja-e a II Péter 3:9, hogy Isten vágya, hogy mindenkit üdvözítsen?
Rev. Angus Stewart
„Nem késik el az ígérettel az Úr, mint némelyek késedelemnek tartják; hanem hosszan tűr érettünk, nem akarván, hogy némelyek elveszszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson” (II Peter 3:9)
A II Péter 3:9 az arminiánusok által gyakran (meggyalázva) használt ige Isten örök elvettetésének tanítása ellen. Sokan csak egy részét idézik és rosszul alkalmazzák ezt a verset a prédikálásban, vitákban és még az imádságban is. Elmondják Istennek, hogy Ő „nem akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson” (azt gondolva, hogy ez azt jelenti, hogy Isten vágya, hogy mindenkit üdvözítsen), mielőtt kérnék szeretteik üdvözülését.
Imádkozz a hitetlen barátaid és családod megtéréséért (Isten akaratának megfelelően)! De ne építsd a kéréseidet egy hamis Istenképre! Ha Isten tényleg arra vágy, hogy üdvözítsen fejenként mindenkit, akkor miért nem üdvözülnek? Az Ő keze túl rövid vagy az Ő karja túl gyenge (vö. Ésa 59:1)? Az Ő akaratát meghiúsították (vö. Dán 4:32)? A céljai az apró ember akaratától függnek, úgy, hogy bár Isten kíván minden embert üdvözíteni, de a többség nem fog Neki engedni? Az igaz Isten „az égben van, és a mit akar, azt mind megcselekszi” (Zsolt 115:3). Akármelyik isten, aki nem teszi azt, ami tetszik neki, nincs a mennyekben. Ő csak az ember fejében van.
Nem azt mondja ez a vers, hogy Isten „nem akarja, hogy némelyek elvesszenek”? De mit jelent itt a „némelyek” szó? És mi a kontextus a II Péter 3-ban?
Az utóbbi kérdést fogjuk először megvizsgálni. A csúfolkodók tagadják Krisztus második eljövetelét (3. v.). „Minden úgy marad, ahogy meg lett alkotva” mondják (4. v.). Ennek a modern „tudományos” megfelelője az „uniformizmus”. Péter elmagyarázza, hogy ezek az emberek kész-akarva tudatlanok az özönvízzel kapcsolatban, ami elpusztította a világot Noé napjaiban (5-6. v.). Nem maradt minden úgy a teremtéstől fogva!
A csúfolkodókkal ellentétben, Péter megerősíti, hogy „az Úr napja pedig… jő majd el” (10. v.). „[A]z ítéletnek és az istentelen emberek romlásának” napja lesz majd (7. v.). Az ember az időt a saját teremtményi szemszögéből ítéli meg, de másképpen tekint a dolgokra az örök Isten, aki teremtette az időt: „egy nap az Úrnál olyan, mint ezer esztendő, és ezer esztendő mint egy nap” (8. v.). Ma az emberek kételkednek abban, hogy Krisztus valóban visszatér-e, mert majdnem 2000 év telt el, de Istennél, hogy úgy mondjam, ez olyan, mintha csak kettő nap lenne! Isten „nem késik el az ígérettel” Krisztus visszatérésével kapcsolatban, bár az ostoba emberek úgy gondolhatják, hogy igen (9. v.). Péter azzal zárja le az érvelését, hogy elmagyarázza miért nem tért még vissza Krisztus: Az Úr „hosszan tűr érettünk, nem akarván, hogy némelyek elveszszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson” (9. v.).
Ha a „mindenki” itt fejenként mindenkit jelent, akkor Krisztus azért nem tért még vissza, mert mindenkit üdvözíteni akar. Azonban néhányan már elvesztek a bűneikben, és nem mindenki fog üdvözülni, aki él vagy, aki még megszületik. Így Krisztus soha nem fog visszatérni. Tehát nem lesz utolsó ítélet (7. v.), nem lesz a bukott világ megtisztítása (7., 10-12. v.) és nem lesz új ég és új föld (13. v.). Így elveszítünk egy létfontosságú motiválót a kegyességre (11-14. v.). Isten ígérete (4., 9. v.) egy hazugság, és az egyház reménye (12-14, v.) egy illúzió, mert Krisztus nem jön vissza. A II Péter 3:9 arminiánus (és szabad ajánlat) nézete tönkreteszi az eszkatológiát, Isten hűségét és az egyház üdvözülését!
De kik akkor a „némelyek” a II Péter 3:9-ben? Három oldalról is ugyanarra a következtetésre jutunk: ők Isten szeretett népe.
Először is, észre kell vennünk az „érettünk” szót a szövegben: „az Úr… hosszan tűr érettünk, nem akarván, hogy némelyek elveszszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson”. Az apostol ugyanazokra a személyekre utal az „érettünk” és a „némelyek” szavakkal. Az Úr hosszan tűrő hozzánk, és, így nem akarja, hogy némelyek (közülünk) elvesszenek. Az „érettünk” szó az előző versben található „szeretteim” szóra utal: „szeretteim… az Úr… hosszan tűr érettünk, nem akarván, hogy némelyek elveszszenek” (8-9. v.). A világ pusztulásának és az Ő gonoszok felett való félelmetes ítéletének sötét hátterében, az Úr négy alkalommal biztosít bennünket a II Péter 3-ban (1., 8., 14., 17. v.), hogy mi az Ő „szeretett”népe vagyunk, szeretve Isten örökkévaló, ellenállhatatlan, kegyelmes szeretetével a mi örök „kiválasztásunk” szerint (1:10).
Másodszor, Péter elmagyarázza, hogy a II Péter 3:9 „hosszútűrő” kifejezése nem Isten egy hatástalan kívánsága, hogy mindenkit üdvözítsen, mert néhány verssel később elmondja, hogy „a mi Urunknak hosszútűrését idvességnek tartsátok” (15. v.). Itt Péter azt tanítja, hogy, akikhez az Úr hosszútűrő, azok üdvözülnek. Első lépcsőfokként Isten hosszútűrésének megértésében, ezt egy elfogadott tényként kell számon tartanunk: „a mi Urunknak hosszútűrését idvességnek tartsátok” (15. v.).
Harmadszor, fel kell figyelnünk a prepozícióra, amit a „hosszútűrő” kifejezés vesz fel a II Péter 3:9-ben. Néha a „hosszútűrő” kifejezés az „-on/-en/-ön” vagy „felé” prepozíciót veszi fel. Itt azonban a „-ba/-be” van használva. Szó szerint a szöveg a következőképpen hangzik: „az Úr… hosszútűrő belénk-felénk”. Ez jelzi a lehető legközelebbi kapcsolatot Isten hosszútűrése és mi közöttünk, olyannyira, hogy Isten hosszútűrése megragad minket, és az üdvözülésünket okozza.
Most már készen állunk, hogy megválaszoljuk a kérdést: Miért nem tért vissza Krisztus mondjuk 99-ben, 872-ben, 1356-ban vagy 2003-ban? A válasz az, hogy Isten választott emberei közül néhányan még meg sem születtek és nem lettek elhívva. Csak amikor Krisztus testének utolsó tagja is megtér, csak amikor az utolsó élő kő is be lesz illesztve Isten templomába, csak amikor az összes bárány el lesz hívva, fog Krisztus újra eljönni. Amikor a menyasszonyt késszé teszi Isten, akkor a vőlegény eljön!
Emlékezz arra is, hogy minden egyes tag üdvözülése szükséges a többi választottnak is, mert az egyház egy organizmus. Vagy mindenki együtt üdvözül, vagy mindenki együtt vesz el, mert, ha egy elvész, akkor mindenki elvész.
Isten „ígérete”, „hosszútűrése” és „akarata” az, hogy senki se vesszen el az Ő népéből, hanem az, hogy „mindenki megtérésre jusson” (9. v.). Az evangélium prédikálásán keresztül az összes választottat egybegyűjti Isten, és akkor (és csak akkor) fog Krisztus visszatérni, hogy megítélje a gonoszakat és megújítsa a teremtést. Légy türelmes, mert az Úr eljövetele hamarosan megtörténik!
Nézzen meg itt egy angol nyelvű oldalt jó idézetekkel a II Péter 3:9-ről!