Újítás-e tagadni az általános kegyelmet?
Dr. Jonathan D. Moore
Sok ember azzal hessegeti el az általános kegyelem tagadását, hogy az teljesen idegen a történelmi református teológiától. Ahelyett azonban, hogy engednénk gondolataink ábrándjainak, nem kellene-e még járatosabbaknak lennünk abban, amit a vezető protestáns reformátorok valóban tanítottak?
Kétségkívül Vermigli Mártír Péter (1500-1562) volt a legnagyobb olasz protestáns reformer. Heinrich Bullinger,1 Thomas Cranmer2 és John Jewel3 megbecsült barátja volt. Az Oxfordon egyetemi professzorként teológiát tanított, és a Christ Church kanonokjaként szolgált. Ez idő alatt az 1552-es Book of Common Prayer4 megfogalmazásával kapcsolatban is konzultáltak vele. Strasbourg és Zürich egyetemein teológiát és hébert is tanított. Röviden, Vermigli egy nemzetközi hírnévnek örvendező vezető, befolyásos református teológus volt.
Vermigli rendszeres teológiai kézikönyve a Loci Communes című műve volt. Ez az alkotás ezernél is több ívlapot tartalmazott. 1656-ig több, mint egy tucat alkalommal nyomtatták újra. Vermigli a kegyelemről szóló fejezetében azt állítja, hogy a kegyelem szónak kétféle értelme van a Szentírásban. Először is, isteni „jóakaratot” vagy „kedvezést” jelent. Ez a „kiválasztottakra” van korlátozva. Másodszor, a szó Isten „kiváló ajándékait” jelenti, de ezeket is csak a „kiválasztottainak” adja. Vermigli elismeri, hogy bizonyos emberek „a természeti ajándékokat, mint az értelem termékenységét, a test erejét és más hasonlókat néha kegyelmeknek hívják”. Azonban hozzáteszi: „Nem tagadjuk, hogy ezeket a dolgokat Isten ingyen adományozza, azonban tagadjuk, hogy ezek kegyelmek lennének”, mert a kegyelmeket „a kiválasztottak kapják meg Krisztus megváltásán keresztül” (1st English edition, 1583, Part 2, pp. 48, 52). Úgy tűnik, hogy Vermigli számára a kegyelem szigorúan csak különös lehet, általános soha.
Abból kiindulva ahogyan ma néhány ember beszél, Vermigli nem lehetett „igazán református”. Világos, hogy ez egy abszurd nézet, amit csak azok tarthatnak fent, akik a XVI. századi protestáns reformerek által összekovácsolt református hagyomány szélessége és mélysége felől tudatlanságban élnek. Ennek a református hagyománynak a szerelmesei bizonyára örülni fognak, ha megtudják, hogy a Sixteenth Century Journal Publishers (USA, Missouri, Kirksville) éppen azon fáradozik, hogy Vermigli munkáit újra kiadja.
Ha többet szeretne olvasni magyarul, kattintson ide.