Teremtés vagy evolúció?
Rev. Gise J. Van Baren
Az evolúciót napjainkban jó közelítéssel mindenki elfogadott ténynek tekinti. Ez a feltételezés része a tudományos könyveknek, megjelenik a történelemkönyvekben is. Nem mehetünk be egy természettudományi múzeumba, nem sétálhatunk egy tanösvényen az evolúcielmélettel való találkozás nélkül. Azt gondolom, erre nagyon kézenfekvő a magyarázat. A lázadó ember, aki tagadja Istent és az Ő szuverén hatalmát mindenek teremtésére és igazgatására, kitalál egy elméletet, amely a kezdeteket a Mindenható Isten nélkül magyarázza. Ezt meg tudom érteni, mindazonáltal teljes mértékben el kell vetnünk.
Ami meglehetősen kiábrándító, vagy éppen visszataszító, az azon úgynevezett egyházi vezetők nagy száma, akik elfogadják és nyíltan tanítják az evolúcióelméletet; néhány apróbb változtatással, Isten valamiféle bevezetésével az evolúcióelméletbe. Hasonlóan régi dátumokat, ugyanazon fejlődési és változási folyamatokat hirdetik, mint az evolucionisták, de azt mondják, hogy az is lehet, Isten indította el és Ő irányítja az evolúciós folyamatokat. Elismerem, hogy ezek az emberek az evolúciónak egy vallásos szemmel nézve elfogadható környezetet teremtenek, és hozzáállásuk teljesen őszintének és kegyesnek tűnik. Ilyeneket állítanak: Isten a világmindenséget évmilliárdokon keresztül teremthette, 6 szó szerint vett nap helyett. Azt is mondják, hogy teljesen mindegy, mit gondolunk a kezdetekről: teisztikus evolúciót vagy 24 órából álló napokat, amelyeken Isten megteremtette a világot. Ez a hit nem érinti az ember Krisztusba és az Ő engesztelő munkájába vetett hitét. A Biblia nem egy tudományos könyv, és Isten a Teremtés könyvében Magáról tesz kijelentéseket, melyek a fejlődés és az evolúció hosszú időiről szólnak. Valóban igaz, hogy van némi igazság ezen érvekben, de mivel ezen állítások csak részben igazak, kifejezetten veszélyesnek tekintem őket. Szándékosan félrevezető kijelentések, melyek megtéveszthetik a bizonytalanokat. Nem az a kérdés, mit tehetett volna Isten, és nem is az, hogy a Szentírás vajon egy tudományos könyv-e. Az sem teljesen igaz, hogy a kezdetekről alkotott véleményünk nem befolyásolja az engesztelés helyes megértését.
Ebben a rövid értekezésben a Világmindenség valódi eredetéről szeretnék szólni. Nem kívánom ezt a különféle tudományágak felfedezéseire alapozva tenni. Nem fogok tudományos érvekkel előállni az evolúcióelmélet cáfolatára. Nem értek ezekhez, bár meg vagyok győződve róla, hogy meg lehetne tenni; és néhány keresztyén tudós meg is próbálkozott vele.
Az általam használt forrás Mózes I. könyvének 1. része. A Bibliának ez a része valóban nem egy tudományos tanulmány, nem is egy tudományos kézikönyv. Mindazonáltal az I Mózes 1. a Szentírás összes többi részével Isten tévedhetetlen Igéje. Bár nem egy tudományos kézikönyv, Isten ihletett Igéjét tartalmazza. Ez tehát a döntő a tudományt illető kérdésekben is. Az a kérdés, mit mond nekünk Isten a kezdeteket illetően Mózes 1. könyvének 1. részében. Egyszerűen és röviden azt, hogy Isten teremtette az eget és a földet mindenestül hat estével és reggellel határolt nap alatt.
I Mózes 1. – A nap
Napjainkban néhányan megpróbálják az I Mózes 1 isteni kinyilatkoztatását összeegyeztetni az evolúcióval. Változato felvetésekkel találkozhatunk. Kitalálták, hogy az I Mózes 1 „napjai" valójában hosszú, millió éves periódusok. Ehhez hasonlóan azt is hozzáteszik, hogy a Bibliában található beszédmód, környezet és a kezdetek szemléltetése is olyan formába voltak öntve, hogy a 4-5 ezer évvel ezelőtti emberek is megértsék, és ezen keresztül Isten azt próbálta leírni, amit ma teisztikus evolúciónak ismerünk. A Teremtés könyvének 1. részében nem „napokról" van szó, bár a könyv írója így gondolhatott arra az időre.
Akárkit, aki elutasítja az I Mózes 1. ilyesféle magyarázatait az evolúcióelmélettel való megbékéltetésre, azonnal besorolnak azon emberek csoportjába, akik még mindig azt hiszik, hogy a Föld lapos a Szentírás téves értelmezései alapján, vagy akik azt hiszik, hogy a Nap kering a Föld körül.
Nem fogok belemélyedni a változatos értelmezések elméleteibe, azonban megmutatom, hogy az I Mózes 1 csak azt a magyarázatot engedi meg, hogy a Teremtés napjai szó szerinti, 24 órás napok voltak. Ezek alapján nem létezhet a napjainkban tanított evolúció, sem teisztikus, sem másféle.
Az I Mózes 1 egyszerűen a Teremtés napjairól beszél. Ezt olvassuk: „…és lőn este, és lőn reggel, első nap." Ugyanígy szól a fennmaradó öt napról is. Sokan kiemelik, hogy a Szentírásban a „nap" szó nem mindig egy általunk elképzelt, rendes napra vonatkozik. Említik itt a II Mózes 2:4-et, Jóel 2:31-et, II Péter 3:8-at és más Igéket. Az utolsó említett helyen az apostol így ír: „…egy nap az Úrnál olyan, mint ezer esztendő, és ezer esztendő mint egy nap". Figyelembe kell vennünk tehát, hogy a Szentírásban a „nap" szó nem mindig a 24-órás napra vonatkozik. Ez magától értetődő. Fontoljuk azonban meg, hogy a „nap" szó a Bibliában több mint 2000-szer fordul elő, és az esetek nagy többségében egy szokásos napot jelent. Következik tehát, hogy a „nap" szót bárhol a Szentírásban annak megszokott értelmében kell tekinteni, kivéve, ha a szövegösszefüggésből világosan kiderül, hogy ez lehetetlen. Ekkor is ki kell azonban emelnünk, hogy a „nap" szó nem tudományos felfedezések, hanem a bibliai szövegkörnyezet alapján válik megkülönböztetett jelentőségűvé.
Azt is ki kell emelnünk, hogy a Bibliában valahányszor egy szám előzi meg a „nap" szót, mindig közönséges napról van szó. Ha a Szentírás következetes és logikus, márpedig az, ennek az I Mózes 1 esetében is igaznak kell lennie.
Az is figyelembe veendő, hogy az „este" szó mintegy hatvanszor, a „reggel" pedig mintegy 220-szor szerepel a Bibliában, és minden egyes esetben mint közönséges este és reggel. Semmi egyéb jelentése nincsen e szavaknak. Amikor az I Mózes 1 ezeket használja az egyes napok határolására, csak a szokásos értelemben lehet őket érteni, amiből viszont következik, hogy a „nap" szó is a szokásos, 24-órás napot jelenti.
A Teremtés hetéről a Biblia mindvégig mint egy szokásos hétről beszél, amelynek szerkezete megegyezik az összes többi, azt követő héttel. Ez különösen látható a II Mózes 20:10-11-ben, ahol Isten a hetedik nap megszentelését parancsolja: „Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt." (II Mózes 20:11)
Kijelenthetjük tehát, hogy a Bibliára alapozva semmilyen más következtetést nem vonhatunk le, csak azt, hogy Isten teremtett mindent hat szó szerint vett, 24-órás nap alatt. Aki elhiszi a Szentírás tévedhetetlenségét, egyet kell értsen ezzel. Bár a Biblia nem egy tudományos kézikönyv, azt jelenti, amit mond, és azt mondja, amit jelent.
Az I Mózes 1 szó szerinti értelmezésének jelentősége
Sokan nem tartják túl fontosnak az I Mózes 1 megfelelő értelmezését. Azt mondják, hogy teljesen mindegy, mit vall valaki az I Mózes 1 helyes magyarázatát illetően, nem érinti a Krisztusba vetett hitét. Én is elhiszem, hogy azok közt, akik teljesen félreértelmezik a Biblia első fejezeteit a kezdetekről alkotott saját elméleteik alapján, lehetnek keresztyének, akik elfogadják a kereszten történt engesztelést. Mindazonáltal ez az érv megtévesztő. Ezt az érvet azért találták ki, hogy csökkentsék az I Mózes 1 helyes értelmezésének jelentőségét. És mint ilyen, megtévesztő és félrevezető.
Az egész kérdés elsősorban a Szentírás tévedhetetlenségével és ihletettségével függ össze. Tényleg Isten irányította és vezette Mózest abban, hogy mit írjon le Isten Igéjében; és hiba nélküli-e a Biblia? Vagy (amint sokan javasolják) figyelembe kell vennünk, milyen képek éltek az emberi szerző fejében, és miben hittek az emberek a hajdani időkben ahhoz, hogy hozzáférjünk a Szentírás egy-egy szakaszának alapvető igazságaihoz? Először ki kell vágnunk a Bibliából a szerzők „mítoszait" és „téves elképzeléseit" (vagy újraértelmezni azokat) ahhoz, hogy eljussunk azokhoz az igazságokhoz, amiket Isten akar nekünk kinyilvánítani? Meg vagyok győződve arról, hogy ezek az elméletek a Szentírás tévedhetetlenségének tagadását jelentik. Ez nem egy apró dolog, ami nem érintheti a kereszten való engesztelést illető hitünket. Az ember hozzáállása és felfogása az I Mózes 1-ről teljes mértékben érinti a teljes Bibliáról való felfogását.
Ezután azt is meg kell gondolnunk, hogy nincs semmi ok arra, hogy az I Mózes 1 magyarázatára alkotott hibás elméletek miért ne lennének kiterjeszthetőek a Szentírás többi részére. Ilyen elméletekkel meg lehetne magyarázni vagy tagadni a csodákat is. Végső soron pedig a keresztre is adhatnánk valami más magyarázatot. Miért ne?
Harmadszor, a Biblia első fejezeteinek újraértelmezése szükségszerűen a történelmi Ádám tagadásához vezet, azt sugalmazva, hogy az I Mózes inkább az emberiség (amit a Biblia „Ádámnak" vagy „pornak" nevez) felemelkedését és későbbi fejlődését mutatja be. Ez annak tagadása, hogy egy szó szerinti Ádám volt az emberiség ősatyja, és Isten előtti képviselője. Tagadása az eredendő bűnnek, és annak Ádám utódaira kiterjedő következményének. Tagadása a Róma 5 világos tanításának, ahol arról olvashatunk, hogy egy képviselő által az összes ember vétkezett. Ezen dolgok tagadása lehetetlenné teszi, hogy elhiggyük, Krisztus igaz Feje az Ő népének, és Általa bárki megmenekülhet.
Végezetül van egy történelmi folyamat (amit könnyen meg lehet figyelni) az I Mózes 1 újraértelmezésétől (valójában tagadásától) a Szentírás egyéb eseményeinek megkérdőjelezése felé, egészen addig, hogy bármelyik vagy minden bibliai csodát elvetnek, végül magát a vérrel történő engesztelést is tagadják. Az I Mózes első fejezeteinek tagadása az első lépés a modernizmus, a liberalizmus felé. Ennek alapján mindenképpen észre kell vegyük az I Mózes 1 meghamisításának komoly következményeit.
Az evolúció tudományos bizonyítékai
Megértem, hogy sok probléma felmerül a tudósok felfedezéseivel kapcsolatban. Rengeteg jel arra mutat, hogy a Világegyetem életkora milliárd években mérhető. Az idő, amire a fénynek szüksége van, hogy a távoli csillagoktól eljusson hozzánk, ezt látszik mutatni. A radioaktív anyagok felezési ideje is ezt támasztja alá. Ezzel kapcsolatosan ott vannak a szén-14-es mérések. Megemlíthetjük a geológiai és őslénytani felfedezéseket stb. Mindezek egy hihetetlenül öreg Világegyetemről látszanak szólni, amely jelenlegi állapotába az evolúció folyamatán keresztül jutott. Más szavakkal szólva, a tudományos felfedezések megcáfolni látszanak az I Mózes 1 tiszta tanítását. Azonban az ember alapvető hibát követ el, ha megengedi ezen emberi elméleteknek, hogy meghatározzák, mit mond a Biblia.
Téves feltételezések
Nem akarom elutasítani vagy megmagyarázni azokat a felfedezéseket, amelyek zavarónak tűnnek az I Mózes 1 fényében. Ehelyett néhány elindulást javaslok, amelyek azt jelzik, mik a helyes válaszok.
Akik elfogadják az evolúciót vagy a teisztikus evolúciót, néhány alapvető hibát követnek el. Mindenekelőtt elutasítják a Szentírást, mint a kezdetekről szóló megbízható kijelentést. Maga a Világmindenség kutatásaik és következtetéseik alapja. Miután a következtetéseket levonták és elméletüket kialakították, a Bibliához fordulnak, hogy felfedezéseiket összeegyeztessék azzal. Másodszor, bár a múltban sokszor belátták, hogy elméleteik hamisak, az evolúcióelméletet mint tévedhetetlen elméletet tartják fenn. Miért? Harmadszor, azok a kutatások, amik az evolúció évmilliárdos elméletét támasztják alá, egy bizonyos állandósági törvény feltételezésén alapulnak. A kutatók felteszik, hogy minden mindig ugyanolyan maradt: a szabályok, törvények, körülmények, és az ősi múltból változatlanul jutottunk el a jelenbe. Már Péter apostol idejében is elkövettek egy hasonló hibát. Így ír Péter második levelében: „Tudván először azt, hogy az utolsó időben csúfolkodók támadnak, a kik saját kívánságaik szerint járnak, És ezt mondják: Hol van az ő eljövetelének ígérete? Mert a mióta az atyák elhunytak, minden azonképen marad a teremtés kezdetétől fogva." (II Péter 3:3-4). Isten Igéje azonban válaszol ezeknek a csúfolkodóknak kimutatva gondolkodásuk téves voltát: „Mert kész-akarva nem tudják azt, hogy egek régtől fogva voltak, és föld, mely vízből és víz által állott elő az Isten szavára; A melyek által az akkori világ vízzel elboríttatván elveszett." (II Péter 3:5-6). Végezetül ott van a hit jelentőségének elvetése. A Teremtést be lehet bizonyítani tudományos eszközökkel, de hit által kell elfogadni (vö. Zsidók 11:3).
Három fontos biblikus feltételezés
Három fontos biblikus, történelmi tényt emelnék ki az uniformitariánizmus (azaz az állandósági törvény1) cáfolatára. Olyan tényeket, melyek sok, az evolúciós fejlődés hosszú idejét alátámasztó felfedezésre is magyarázatot adhatnak.
Ott van a Teremtés ténye. A Biblia kijelenti, hogy a Világegyetemet Isten teremtette. Azt is kijelenti, hogy ez a Teremtés jó volt (I Mózes 1:31). Az is kiderül, hogy ez a Teremtés hat szó szerinti napon ment végbe (I Mózes 1). Az evolucionista ezt nem veszi figyelembe. Ehelyett saját kutatásai alapján próbálja megmagyarázni a kezdeteket. Ez egy hatalmas tévedés. Az isteni Teremtés ténye, amint azt az I Mózes bemutatja, valóban magyarázatot igényel azt figyelembe véve, hogy rengeteg tudós az evolúció évmilliárdos folyamatát fogadja el. Fontoljuk meg a következőket. Nemcsak az I Mózes 1, de a Szentírás más szakaszai is arra utalnak, hogy a Világegyetem kialakulása rövid idő alatt történt, és azután teljesen készen volt. A Zsoltárok 33:9-ben ezt olvassuk: „Mert ő szólt és meglett, ő parancsolt és előállott." Ádám mint egy felnőtt teremtetett, nem mint egy csecsemő. A fák és növények azonnal elkezdtek létezni. Ugyanez igaz volt a Földre is. Isten Szavára egy tökéletes lakóhelyként teremtetett az ember számára. Mindent, ami az ember létezéséhez és életéhez szükséges, Isten helyezett a Földre. Isten „azokat, a melyek nincsenek, előszólítja mint meglevőket" (Róma 4:17b). Azok, amik Isten Szavára kezdtek el létezni, olyanok voltak, mintha már ott lettek volna egy bizonyos idő óta. Ádámot, bár éppen akkor teremtetett, lehet, hogy egy 25 éves embernek néztük volna. A fákat, bár frissen alkottattak, talán százéveseknek gondoltuk volna. A Földet, bár akkor formáltatott, saját mércéink szerint szintén öregnek találtuk volna. Mindemellett a Föld még érintetlen volt a bűntől és Isten ezt sújtó átkától. Az eredeti Teremtés tehát határozottan eltért attól, amit ma láthatunk. Isten teremtő munkája és az eredeti Teremtés szükségszerűen meghaladja az emberi kutatás bárminemű keretét. Így tehát érthető, hogy az Isten Igéjében található kijelentést mellőző tudós hogyan jöhet elő mindenféle fantasztikus következtetésekkel. Bárki, aki figyelmen kívül hagyja az eredeti Teremtés tökéletességét, olyan következtetéseket fog felhozni a kezdeteket illetően, amelyek szükségképpen hamisak.
A következő tény a bűneset ténye, amit az I Mózes 3 mutat be. Az evolucionista természetesen ezt sem veszi számításba. Abban az időben bizonyára egy borzalmas változás ment végbe. Amikor az ember vétkezett, a teremtett világ halálos ítélet alá esett. A Földet Isten megátkozta az emberért. A bűn elszaporodott, és az egész teremtett világot átszőtte. Micsoda nagy különbség lehetett az eredeti teremtés és az Isten átkától, a halál ítélete által sújtott teremtés közt! Aki nem veszi számításba ezt az eseményt, csak hamis következtetéseket tud levonni.
Utoljára említsük meg az özönvíz tényét. Az I Mózes 7-8 bemutat egy hatalmas természeti csapást, ami a Föld teljességét megrázta. A mélység forrásai és az ég csatornái megnyíltak. Az özönvízzel egyszerre valószínűleg földrengések, vulkánok, szökőárak és hasonló csapások pusztítottak. Napjaink sok felfedezése a geológia területén valószínűleg ennek az eseménynek köszönhető. Aki ezt figyelmen kívül hagyja, csak rossz eredményekre juthat a kezdeteket illető kutatásai terén.
Annakokáért Isten hívő gyermekének tartania kell magát Isten Igéjéhez, amint az az I Mózesben írva van. Nem szabad meginognia az emberi elméletek miatt, azon elméletek miatt, melyek szándékosan mellőzik Istent és az Ő Igéjét, vagy csak utólag illesztik bele az eredményekbe. Isten teremtette az eget és a Földet, és minden azon élőt hat szó szerinti, éste és reggel által határolt nap alatt. Isten Igéje mondja ezt, és hiszem, hogy ez az Ige teljességgel igaz.
(Lásd még: Homer C. Hoeksema: "In the Beginning God...." on-line (angol nyelvű) könyv a Teremtés biblikus igazságáról, az evolúció ellen)