2017. február • XVI. kötet 10. szám
Isten hosszútűrése és a mi szenvedésünk
Szövetséges Istenünk hosszútűrő az Ő népe felé annak szenvedéseiben. Dávid a 86. zsoltárban vallja meg ezt a vigasztaló igazságot. Először arról beszél az Úrnak, hogy üldözik az istentelenek: „Isten! Kevélyek támadtak fel ellenem, és kegyetlenek serege keresi lelkemet, a kik meg sem gondolnak téged” (14). Ezután Dávid e szavakkal vigasztalja magát: „De te Uram, könyörülő és irgalmas Isten vagy, késedelmes a haragra, nagy kegyelmű és igazságú!” (15).
Jeremiás is hasonlóan imádkozik: „Te tudod, Uram! Emlékezzél meg rólam és tekints reám, és állj bosszút értem üldözőimen; a te haragodnak halogatásaival ne ejts el engem; tudd meg, hogy éretted szenvedek gyalázatot!” (15). Azaz: Irántam való hosszútűrésedből ne engedd meg, hogy ellenségeim olyan sokáig üldözzenek, hogy sikeresen elpusztíthassanak.
A Lukács 18:1-8-ban, Krisztus példázatában az özvegy ellenségei igazságtalanságokat követnek el vele szemben, és nyomorgatják. Még a hamis bíró is igazságot szolgáltat neki, hogy megszabaduljon tőle (4-5). Jézus levonja a példázat tanulságát: „Hát az Isten nem áll-é bosszút az ő választottaiért, kik ő hozzá kiáltanak éjjel és nappal, ha hosszútűrő is irántuk?” (7).
Miként lehetséges ez a hosszútűrés a változhatatlan és örökké boldog Istennél? A válasz az, hogy Isten népe felé empátiát mutat, hosszútűrő irántuk, különösen szenvedéseikben – mindezt Jézus Krisztus által, aki egy isteni személyben Isten és ember. Mint Isten, Jézus nem képes szenvedni. Mint ember, a mi Megváltónk meg tud indulni gyarlóságainkon (Zsidók 4:15).
Feladatunk egyértelmű: „Járuljunk azért bizodalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk, alkalmas időben való segítségül” (16). Mint a példázatbeli özvegy (vagy Dávid és Jeremiás), nekünk is „mindig imádkozni kell, és meg nem restülni” (Lukács 18:1), még ha az istentelenek nyomorgatnak és sanyargatnak is minket, mivel Isten Jézus Krisztusban hosszútűrő és együtt érző irántunk.
Az Ézsaiás 63 is erről az igazságról tanít, jóllehet nem említi a hosszútűrést: „Minden szenvedésöket Ő is szenvedte, és orczájának angyala megszabadítá őket, szerelmében és kegyelmében váltotta Ő meg őket, fölvette és hordozá őket a régi idők minden napjaiban” (9). A szenvedni nem képes Isten „szerelméről” és „kegyelméről” van szó, aki „orczájának angyalában”, Krisztusban (Ő az Úr isteni angyala, azaz küldöttje) Izráel minden szenvedését népével együtt szenvedte, aki megváltotta és megszabadította őket. Megváltónk emberként meg tud indulni gyarlóságainkon (Zsidók 4:15).
Az Ézsaiás 63:9 ugyanazt az üzenetet hirdeti, mint a II Mózes 3:2. Hol van Krisztus, az Úr angyala (speciális küldöttje)? Az égő csipkebokorban; a Fáraó üldöztetéseitől keményen nyomorgatott egyház közepette. Együtt szenvedett Izráellel (Ézsaiás 63:9), de ezen felül éppen Krisztus jelenléte az, ami úgy megőrzi az ószövetségi egyházat, hogy a csipkebokor tűzzel ég ugyan, de mégsem emésztetik el (II Mózes 3:2).
Miután Izráel vénei hallották, hogy Isten (Krisztusban) hosszútűrő feléjük, áhítattal hódoltak előtte. „És hitt a nép, és megértette, hogy meglátogatta az Úr Izráel fiait és megtekintette nyomorúságukat. És meghajták magokat és leborulának” (4:31).
Az izraelitáknak vályogtéglát kellett készíteni szalma nélkül, a Jakab 5 pedig olyan keresztyén alkalmazottakról beszél, akiket munkahelyükön nyomorgatnak, és akiknek nem adják meg fizetségüket (4, 6). Mire buzdítja Isten az Ő népét a Szentírásban? Csatlakozzunk egy szakszervezethez? Sztrájkoljunk? Dobjuk ki a „kapitalista disznókat”?
Nem! Gyakoroljuk a hosszútűrés ajándékát, előretekintve Jézus Krisztus visszatérésére! „Legyetek azért, atyámfiai, béketűrők [ti. hosszútűrők] az Úrnak eljöveteléig. Ímé a szántóvető várja a földnek drága gyümölcsét, béketűréssel várja [ti. hosszútűrő], míg reggeli és estveli esőt kap. Legyetek ti is béketűrők, és erősítsétek meg szíveteket, mert az Úrnak eljövetele közel van… Például vegyétek, atyámfiai, a szenvedésben és béketűrésben a prófétákat, a kik az Úr nevében szólottak” (7-8, 10).
Emeljük ki a hosszútűrésre és türelemre adott két példát! Az egyik az aratást váró szántóvető (7), a másik pedig az ószövetségi próféták, akik eltűrték az üldözést az általuk prédikált igazságért (10). Jakab Úz szentjét, Jóbot állítja elénk mintaként: „Jóbnak tűrését hallottátok, és az Úrtól való végét láttátok, hogy igen irgalmas az Úr és könyörületes” (11).
A Zsidók 6 arra int minket, hogy tanúsítsunk keresztyén „buzgóságot” „mindvégiglen” (11). „Hogy ne legyetek restek, hanem követői azoknak, a kik hit és békességes tűrés [ti. hosszútűrés] által öröklik az ígéreteket” (12), mint Ábrahám (13-14), akinek sok próbát kellett kiállnia, és „ekképen, békességestűrő lévén, megnyerte az ígéretet” (15).
Nem szabad nyomorúságaink miatt elbátortalanodnunk, vagy megkeserednünk szuverén Istennel szemben! Nem szabad megsértődnünk és feladni a harcot! Nem szabad tiltakoznunk: „Már éppen eleget szenvedtem!”
A Jakab 5 és a Zsidók 6 tanítása szerint a keresztyén szenvedni fog, és ez szükséges; de Isten kegyelméből hosszútűrőnek kell lenni szenvedéseinkben! Miért? Mert Jézus Krisztus, a mi Megváltónk eljön, hogy megbüntesse az istenteleneket, és megszabadítson minket. Abban reménykedünk, hogy beteljesedik Isten ígérete, amit örök üdvösségünkre és boldogságunkra tett. Ez a mi lelki motivációnk arra, hogy türelmesek és hosszútűrőek legyünk nyomorúságaink és nehézségeink között is. Rev. Stewart
Írhatta-e Salamon az Énekek Énekét?
Egy olvasónk ezt írja: „Mostanában olvastam az Énekek Énekét, és csodálkozom, hogy Isten Lelke miért pont egy ilyen, a házassági szövetséget botrányosan beszennyező embert választott arra, hogy megírja azt a könyvet, ami a legtöbb magyarázó szerint azt szemlélteti, hogy az ember és felesége, illetve Krisztus és menyasszonya egy testté lesz. Lehet, hogy ez is azt mutatja, hogy a bibliai előképek mindig valahol elbuknak, nem úgy, mint azok, amikre mutatnak? Nagyon szívesen olvasnék az Énekek Énekéről egy jó református könyvet, ami kiemeli azt, amit a bibliai könyv Isten szövetségéről mond, azonban nem ismerek ilyet.”
Sajnos, nagyon sokan, még református berkekben is tagadják, hogy az Énekek Éneke, más néven Salamon Éneke egy olyan ószövetségi allegorikus ének, ami a Krisztus és egyháza között fennálló házassági kapcsolatot magasztalja. Egy szerző, aki évfolyamtársam volt a főiskolán, „Erotikus szerelmi költeménynek” nevezte. Egy református teológia korábbi professzora tagadta a könyv kanonikus voltát, azaz azt, hogy helye van a Szentírásban, mert szerinte nem lehetséges, hogy a Szentlélek ihlette volna.
A kérdezőnek azonban igaza van. A könyv arról az igazságról beszél, hogy a férj és feleség házassága, Krisztus és egyháza kapcsolatának földi ábrázolása mögött egy annak alapjául szolgáló földi kép áll. Ez a mögöttes kép a házasság intézménye, amit Isten a Paradicsomban alapított. Az Énekek Énekében szereplő típus (előkép) maga Salamon. Dávid Krisztus típusa volt, mint olyan harcos, aki elpusztította az egyház ellenségeit, hogy előkészítse az utat a mennyek országához. Salamon királyságának minden gazdagságában és szépségében szintén Krisztus előképe volt, mint aki keresztje által el fogja hozni az igazság örök királyságát.
Salamonnak 700 felesége és 300 ágyasa volt (I Királyok 11:3). Ez a házasság intézményének kigúnyolása volt. Salamon megfizette ennek az árát, mert idegen asszonyai bálványimádásba vitték.
Nem akarom igazolni Salamon bűnét, azonban meg kell jegyeznünk, hogy mielőtt Krisztus eljött, és halála és feltámadása által lehetségessé tette az igazi mennyei házasságot, az ószövetségi földi kép csak hiányos előkép volt. Isten elnézte a többnejűséget és az ágyasokat, mert a földi kép nem állította elénk elég tisztán a valóságot. Olyan volt, mint egy olcsó fényképezőgéppel készült rossz kép egy királyi alakról. A kép homályos és zavaros volt, nem lehetett rendesen kivenni a részleteket. Amikor Isten emlékeztette Dávidot, hogy mi mindent adott neki, a sok feleséget is felsorolta (II Sámuel 12:1-14). Azonban azok, akik a Szentírásban több feleséget vettek maguknak, mindig családi nehézségekkel küszködtek: Ábrahám, Jákób, Elkána, Dávid, Salamon és Júda és Izráel sok királya.
Azt is meg kell jegyeznünk, hogy az Ószövetség történeti könyvei ugyan nem tesznek említést Salamon bűnbánatáról, azonban szinte biztos, hogy a Prédikátor könyvében az ő bűnvallását olvashatjuk.
Salamon annak ellenére, hogy ez bűn volt, olyan szokást gyakorolt, ami a kortárs uralkodók között elterjedt volt. A sokszor igencsak nagy háremek gyakoriak voltak a Közel-Kelet palotáiban. Sok gazdag embernek volt háreme.
Most pedig térjünk a kérdésre! Úgy tűnik, a kérdés azt feltételezi, hogy Isten nem tudott egy istentelen embert a Szentírás megírására használni. Azonban a szentírók Isten szent emberei voltak (II Péter 1:21). Szentségük nem azt jelentette, hogy romlott természetük teljesen bűntelenné változott. Dávid a 23. zsoltár megírása után követte el paráznaságát és gyilkosságát. Arról van szó, hogy Isten megtartotta őket attól, hogy a Szentírás leírásában bármiféle hibát ejtsenek. Sőt, akik a Bibliát írták, istenfélő emberek voltak, az Úrnak és az Ő ügyének szenteltek. Ez mindegyikükre, így Salamonra is igaz volt.
Dávid szörnyű bűnös volt, csak úgy, mint fia, Salamon. Dávid vétkezett a 7. parancsolat ellen, Salamonhoz hasonlóan, és ehhez még hozzátette a gyilkosság bűnét, hogy elrejtse paráznaságát. Megtérése előtt Pál borzasztó vétket követett el, üldözve Krisztus egyházát.
Azt is látom, hogy a kérdező kicsit többre mutat rá annál, hogy Isten bűnös embereket használt a Szentírás megírásában. Kérdésében az is benne van, hogy Isten egy olyan embert használt arra, hogy a házasság szent kötelékéről írjon, aki megtörte ezt a köteléket. Hogyan írhat valaki az igaz házasságról, különösen Krisztus és egyházáéról, ha bemocskolta a házasságot?
Azt gondolom, érdemes lenne átfogalmaznunk így a kérdést: Vajon Salamon, a bocsánatot nyert bűnös, nem a legmegfelelőbb helyzetben van-e arra, hogy Isten őt használja egy olyan ének megírására, ami a Krisztus és egyháza közti házasság gyönyörűségéről és csodáiról beszél? Mindennél jobban tudta, hogy milyen istentelen volt (mint ahogy mi is azok vagyunk), és azt is, hogy még a szentek is megrontanak egy ilyen szent intézményt. Így tekintett Krisztus és menyasszonya, az egyház igaz házasságára, és ebben meglátta azt is, hogy Isten népe hogyan szabadulhat meg romlott házassági állapotából. Látta, hogy milyennek kell lennie a földi házasságnak, mint ami az igazi házasság valóságát tükrözi. Ezért Krisztus Lelke ihletésére éneket énekelt erről. Ezzel a jövő reménységét is kifejezte, amikor a kép eltűnik, hogy helyet adjon a valóságnak.
Még egy gondolat az ihletettség igazságához. Isten az Ő csodálatos bölcsességében nem véletlenszerűen választott embereket a Szentírás megírására. Elméjében öröktől fogva kigondolta az egyetlen Szent Bibliát, amelyben teljesen kijelenti a Krisztust. A Biblia Krisztus arcképe! Isten öröktől fogva kiválasztotta azokat az embereket, akiket akart, hogy a Szentírás egyes részeit leírják. Sőt, ez még nem minden! Isten szuverén módon elrendelte azt is, hogy milyen előkészületeken kell átmennie az egyes embereknek ahhoz, hogy megírják azt, amit elrendelt. Ha valaki az ihletettség tanítását elválasztja az eleve elrendelés és az isteni gondviselés tanításától, akkor tévútra kerül. Salamont, aki bárki máshoz hasonlóan gyenge és bűnös volt, Isten arra választotta ki, hogy megírja a Szentírás néhány könyvét (Példabeszédek, Prédikátor és Énekek Éneke). Élete és negyvenéves uralkodása során Isten készítette erre a munkára. Salamon ideális ember volt arra, hogy megírja ezt a csodálatos éneket a földi, és kiváltképpen a mennyei házasságról. Vágyakozott a valóságos házasság után – és ki tud jobban írni a valóságról, mint aki tudja, hogy megrontotta az előképet? Prof. Hanko
Ha szeretné minden hónapban megkapni a Kegyelmi Szövetség (Református Hírek) című folyóiratot e-mailben, vagy ismer valakit, aki szívesen megkapná, ezt kérjük, jelezze Vásárhelyi Bálintnak e-mailben. A folyóirattal kapcsolatos bármiféle észrevételt szívesen fogadunk! Hasonló témájú tanulmányokat itt olvashat. Amennyiben a továbbiakban nem szeretné olvasni a hírlevelet, ezt is jelezze a fent megadott elérhetőségen.