Kérdések Jehova Tanúihoz

Martyn McGeown

Néhány idézet a Jehova Tanúi Új Világ Fordításából származik (ÚV)

A János 20:28-ban Tamás úgy szólítja meg Jézust (görögül), mint „ὁ κύριός μου καὶ ὁ θεός μου”. Ezt szó szerint úgy kell fordítani: „én Uram és én Istenem”. Miért helyesli Jézus a János 20:29-ben Tamás megjegyzését („hittél”)? Ha Jézus valóban nem volt Tamás Ura és Istene, miért nem javította ki téves feltételezését, istenkáromló állítását?
Jehova így szól az Ésaiás 44:24-ben: „Én vagyok az Úr, a ki mindent cselekszem, a ki az egeket egyedül kifeszítem, és kiszélesítem a földet magamtól.” Hogyan egyeztethető ez össze az Őrtorony tanításával, miszerint Jehova először megteremtette Krisztust, majd Krisztus megteremtett minden mást?
Ha az Úr Jézus elsőszülötti címe a Kolossé 1-ben azt jelenti, hogy Ő az első teremtmény, amint azt Őrtorony tanítja, nem pedig a kiválóság kifejezése, hogyan magyarázod a Jeremiás 31:9-et, ahol Isten kijelenti, hogy Efraim az Ő elsőszülöttje? A Szentírásból világos (I Mózes 41:51-52), hogy Manassé született előbb, és nem Efraim. Jézus, mint Teremtő, nem felsőbbrendű-e az Ő teremtésénél, vagy valóban Ő Jehova első teremtménye?
Ha csak Isten üdvözíthet, és Istenen kívül nincs más megváltó (Ésaiás 43:11), akkor azok az újszövetségi szakaszok, amelyek Jézust megváltónak nevezik, nem istenségéről tanúskodnak? Ha pedig nem, hogyan egyezteted össze Jézus megváltói szerepét az Ésaiás 43:11-gyel és a Hóseás 13:4-gyel?
Ha Jézus egyenrangúnak tekinti magát az Atyával, mint az ember hitének célpontját (pl. János 14:1), ez nem istenkáromlás-e, hacsak Jézus nem igaz Isten és Megváltó? Hasonlóan, hogyan lehet az Atya akarata az, hogy „mindenki úgy tisztelje a Fiút, miként tisztelik az Atyát” (János 5:23), ha Isten Ésaiásnál így szól: „dicsőségemet másnak nem adom”? Hogyan magyarázod továbbá meg Jézus szavait a János 17:5-ben a fentiek fényében?
Hogyan egyezteted össze Jehova állítását az V Mózes 32:39-ben, hogy „nincs Isten kivülem”, vagy az Ésaiás 45:5-öt, „rajtam kivül nincs Isten”, az Őrtorony tanításával, miszerint Jehova Isten, és Jézus egy isten rajta kívül? (Vö. János 1:1 az ÚV-ban.)
A Lukács 20:38-ban azt olvassuk, hogy Jehova „nem a holtaknak, hanem az élőknek Istene”. A görög θεὸς (Isten) szó előtt nem áll határozott névelő (ὁ, az). Jehova istenségét a Lukács 20:38 nem vonja kétségbe ezzel a megfogalmazással; miért vonja kétségbe az Őrtorony Krisztus istenségét a János 1:1 alapján, ahol ugyanez a görög szerkezet áll?
Ha Jézus az ÚV János 1:1-e szerint csak „egy isten”, igaz Isten-e vagy hamis isten?
János evangéliumában az „én vagyok” mondások („Én vagyok az életnek kenyere”, „Én vagyok a jó pásztor” stb.) nyilvánvalóan kapcsolódnak egymáshoz, miért van az, hogy az ÚV az ἐγώ εἰμί kifejezést végig helyesen „én vagyok”-nak fordítja, kivéve a János 8:57-ban, ahol „én voltam”-nak? Miért akarták a zsidók megkövezni Krisztust a János 8-ban, ha csak annyit mondott, hogy „Mielőtt Ábrahám volt, én voltam”, és nem használta az Isteni Nevet a II Mózes 3:14-ből: „VAGYOK”?
Jehovát az Ésaiás 10:21 erős Istennek nevezi. Hasonlóan az Ésaiás 9:6 Jézust erős Istennek nevezi. Nem arra mutat ez rá, hogy az Őrtorony téved, amikor azt mondja, hogy az „erős Isten” kifejezés egy kisebb istenségre vonatkozik (vö. még Jer 32:18)?
Jézus „tegnap és ma és örökké ugyanaz” (Zsidók 13:8). Hogyan állíthatják tehát Jehova Tanúi, hogy Jézus egy angyal volt, emberré lett, végül újra angyallá vált?
Mihály arkangyal nem tudta megdorgálni az ördögöt saját tekintélyénél fogva (Júdás 9), Jézus azonban igen (Máté 4:10). Nem azt bizonyítja-e ez, hogy Jézus nem lehet Mihály arkangyal?
Jézus a Lukács 24:39-ben azt mondja, hogy Ő nem kísértet, és ezt azzal a ténnyel bizonyítja, hogy hús-vér teste van. Hogyan illik ez bele az Őrtorony tanításába, miszerint Jézus lelki teremtményként támadt fel, fizikai test nélkül?
Jézus azt mondja, hogy felépíti ezt a templomot (János 2:19), ami alatt a János 2:21 szerint saját testét érti („Ő pedig az ő testének templomáról szól vala”). Vajon nem saját testi feltámadásáról tanít-e itt Jézus?
Hogyhogy Jehova neve: Uraknak Ura (Zsoltárok 136:4, V Mózes 10:17), miközben Jézus is ezt a címet viseli a Jelenések 17:14-ben?
Hogyan lehet Jehova „az első és az utolsó” (Ésaiás 44:6), amikor e cím birtokosa a Jelenések 17:14-ben Jézus?
Hogyan lehet Jehova az Egy, aki előtt minden térd meghajol (Ésaiás 45:22-23), ha Jézus is részesül ebben a tisztességben (Filippi 2:10-11)?
Ha az Ésaiás 40:3-ban a Jehovának készített útról olvasunk, a Márk 1:1-3 miért alkalmazza ezt Jézus Krisztusra? Nem Keresztelő János készítette-e az utat Jézus Krisztus számára? Miként kerülhetjük el akkor azt a következtetést, hogy Jézus Jehova?
A Jelenések 22:12-13-ban világosan olvashatjuk, hogy az Úr Jézus az eljövendő, akit a rész így nevez: „az Alfa és az Omega”. Hogyan kerülhetnénk ki azt a következtetést, hogy a Jelenések 1:8 is Jézus Krisztusról beszél („Alfa és az Omega”), miközben Mindenhatónak nevezi, ami által arra tanít, hogy maga Jézus a Mindenható Isten?
Ha az I Korinthus 8:6 szerint egy Úr van, névszerint Jézus Krisztus, ez azt jelenti-e, hogy az Atya Isten nem Úr? Hogyan állíthatja tehát az Őrtorony azt, hogy az Atya címe: „egy Isten” kizárja Jézus Isten-voltát?
Ha Jehova neve az egyetlen, amelyben üdvösség van (Ésaiás 43:11), miért szól így a Cselekedetek 4:12 Jézus Krisztusról: „És nincsen senkiben másban idvesség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk”? Nem igaz-e, hogy Jézus az üdvözítő Jehova, Immánuel (Máté 1:23), a mi Megváltónk?
Az ÚV-ban valahányszor a προσκυνέω görög szó szerepel Istennel kapcsolatban, imádatnak fordítják (Pl. Jelenések 5:14, 7:11, 11:16, 19:4; János 4:20 stb.). Érdekes módon valahányszor Jézussal kapcsolatosan találkozunk a προσκυνέω szóval, „hódolatnak” fordítják ugyanazt a görög szót (Máté 14:33, 28:9, 17, Lukács 24:52, Zsidók 1:6 stb.). Mi e következetlenség oka?
A Kolossé 1:6 arról beszél Jézussal kapcsolatban, hogy „mindenek Ő általa és Ő reá nézve teremttettek”. Az Őrtorony azt állítja, hogy a teremtés idején Jézus volt Mihály arkangyal. Teremt-e egy angyal bármít saját magára nézve? Mi erre a magyarázat, amikor a Mindenható Isten azt mondja a Jelenések 4:11-ben, hogy mindent saját akaratáért teremtett?
Ha az elhunyt igaznak nincs tudata, hogyan beszélhet róluk úgy a Jelenések 14:13, mint akik boldogok és élvezik nyugalmukat? Hasonlóan, hogyan lehet az, hogy a gonosz halottaknak „nem lesz nyugalmuk éjjel és nappal”, örökkön örökké (14:11), ha megsemmisülnek és többé nem léteznek?
Ha a Szentlélek Isten személytelen, aktív ereje, hogyan lehetett megcsalni, és hogy nevezhették Istennek a Cselekedetek 5:3-4-ben? Miként lehet káromolni egy személytelen erőt (Máté 12:31)? Hogyan lehet megszomorítani egy személytelen erőt (Efézus 4:30)? Milyen akarata lehet egy személytelen erőnek (I Korinthus 12:11)? Hogyan lehet egy személytelen erőnek elméje, hogy „vizsgálja” (ἐραυνάω, ugyanez a szó szerepel a János 5:39-ben) Istennek mélységeit és ismerje az Istennek dolgait (I Korinthus 2:10-11)? Egy személytelen erő hogyan taníthat (János 14:26), hogyan parancsolhat (Cselekedetek 8:29, 13:2), hogyan járhat közben, és hogyan imádkozhat (Róma 8:26)?
A Biblia olyan személytelen képekkel jellemzi a Szentlelket, mint a víz és a tűz. Az Őrtorony ebből azt vezeti le, hogy akkor Ő nem lehet személy. Mit mondasz akkor, amikor Istent nevezi a Zsidók 12:29 megemésztő tűznek, ami személytelen?
Az Efézus 2:8-9 azt tanítja, hogy az üdvösség egyedül kegyelemből, hit által van, amely hit nem tőlünk van, hanem Isten ajándéka (vö. Titus 3:5, Róma 3:20, Galátzia 2:16). Miért tanítja akkor az Őrtorony a cselekedetekből való üdvösséget?
Pál így szól: „Nékem pedig ne legyen másban dicsekedésem, hanem a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjében, a ki által nékem megfeszíttetett a világ, és én is a világnak” (Galátzia 6:14). Miben dicsekszel? Őszintén elismételheted-e Pál hitvallását, amíg ragaszkodsz a Jehova Tanúi üdvtanához?

Ha többet szeretne olvasni magyarul, kattintson ide.