A modern karizmatikus keresztyénség előfutárai
Rev. Angus Stewart
Bevezetés
A múltkor a modern karizmatikus keresztyénség huszadik századi „három hullámával” foglalkoztunk, mégpedig a pünkösdizmussal, a karizmatusokkal és a neokarizmatikusokkal. Fel kell tegyük a kérdést: léteztek-e korábban hasonló nézeteket valló csoportok? Milyen irányzatok és vonalak voltak bennük? Mi volt a velük szemben állók teológiai álláspontja?
John Wesley
A karizmatikus keresztyénség, avagy a megújulási mozgalom egyik kulcsalakja a pünkösdizmus megjelenése előtt, akiben annak sok fő vonása megtalálható, legalábbis korai formáiban, senki más, mint az öreg szélhámos, John Wesley (1703-1791).
Wesleynél a modern karizmatikus keresztyénséghez hasonlóan virágzik az arminiánus szabad akarat. A megújulási mozgalom 99%-a nyíltan hirdeti, hogy az ember szabad akarata által üdvözül – mintha a Biblia nem beszélne arról, hogy nem azé, aki akarja, nem is azé, aki fut, hanem egyedül a könyörülő Istené (Róma 9:16). Wesley gyűlölte és tagadta a kiválasztást és elvetést (ezzel szemben pl. Máté 11:25-27; Róma 9:10-24), és az „előre tudás” eretnek arminiánus nézetét tanította, ami a megújulási körökben elterjedt nézet a predestinációval kapcsolatban. Ez valahogy így hangzik: Istennek csodálatos terve van minden egyes emberrel, de rajtad, a te választásodon, döntéseden és tetteiden múlik, hogy ezt beteljesíted-e, illetve mennyire teljesíted be.
A pünkösdisták, karizmatikusok és neokarizmatikusok elutasítják az ég és a föld igaz Istenének abszolút szuverenitását (Zsoltárok 135:4-12).i Nagyon furcsa, hogy azok, akik állítólag Szentlélekkel teljesek, ellentmondanak a Szentlélek ihletett tanításának, ami a Bibliában áll! A megújulási mozgalom követői sokszor beszélnek a Lélek friss szellőjéről, miközben tagadják az újjászülő Lélek szuverenitását, aki ott fúj, ahol akar (János 3:8). Ehelyett az arminiánizmus rossz szele fújja őket ide-oda (Efézus 4:14).
Wesley ébredési találkozóinak résztvevői körében karizmatikus jelenségek is előfordultak: álmok, látomások, jelenések, gyógyulások, kiáltások, eldőlő emberek stb. Wesley is tanított egy megtérés utáni második kegyelmi munkáról. Számára ez a második isteni munka a teljes megszentelődés volt. Ezzel előkészítette a Szentlélekkeresztség mint második kegyelmi munka tanítását. Más párhuzamok is vannak Wesley és a modern karizmatikus keresztyénség nézetei között: prédikáló laikusok, prédikáló nők, női lelkészek, hamis ökumenizmus, a mozgalom előmozdítása nem ihletett dicséretek írásával és éneklésével stb.
Az elmúlt háromszáz év karizmatikus keresztyénség egyszerűsített családfája az eddig látottakat is összefoglalva így néz ki: Wesley után következtek a metodisták, majd a Szentség egyházak, az ébredési mozgalmak és a második áldás tanítása. Ezek a mozgalmak hozták létre a pünkösdizmust, ami lényegében bekebelezte őket, majd elvezetett a karizmatikus mozgalomhoz (amikor a pünkösdista eszmék bekerültek a nagyobb felekezetekbe). Ebből létrejött a neokarizmatikus mozgalom, ami hisz a karizmatikus ajándékokban, de elhagyta a Szentlélekkeresztség tanát, és kevésbé konfrontatív.
Más előfutárok
Ha még korábbra megyünk vissza az egyháztörténetben, a 20-21. századi megújulási mozgalom további előfutáraival találkozunk. Álljon itt néhány az ismertebbek közül! Elsőként, az apostolok utáni korai egyháztörténetben megjelent a montanizmus, eksztatikus megnyilvánulásokkal, női vezetőkkel, új kijelentéssel, a közeli ezeréves királyság álmával és hamis próféciákkal. A montanizmust az egyházatyák általánosan elítélték és bírálták mint az ördög munkáját.ii John Wesley mégis „igazi biblikus keresztyéneknek” nevezte a montanistákat!iii
A karizmatikus lélek dolgozott a francia prófétákon keresztül is, különösen az 1700-as év körüli két évtizedben. Ezek a próféták alacsonyan iskolázott francia protestánsok voltak, akik különösen azután keltek fel, amikor a római katolikus francia király, lemészárolták az egyház képzett vezetőit és másokat is. A francia próféták és nézeteik többek között Angliába is átkerültek, ahol sok bajt és nehézséget okoztak.
A pünkösdizmus előfutára volt Edward Irving (1792-1834) is, egy hitehagyott skót presbiteriánus, aki Londonban munkálkodott. Azt tanította, hogy Krisztusnak „bűnös teste” volt, és csak Urunk Szentlélek által vívott nagy küzdelme tartotta meg a bűntől. Irving hitt a modern kori próféciákban, a nyelvek és csodák ajándékában, bár viszonylag fiatalon meghalt abban a bizonyosságban, hogy végső betegségéből meggyógyul. Egyháza mellőzte és levette róla a palástot, de londoni gyülekezete megalapította a Katolikus Apostoli Egyházat, tizenkét új apostollal és a négyféle szolgálatban lévőkkel (Ef 4:11), ami a megújulási mozgalom eszméit a világ sok országába eljuttatta.
A karizmatikus mánia a római katolicizmus és a keleti ortodoxia sok emberében és mozgalmában feltűnik, különösen ezek misztikus hagyományaiban, valamint a szerzetesek között. A Pünkösdista és karizmatikus mozgalmak új nemzetközi szótára két bejegyzést tartalmaz a 16. századra vonatkozóan.iv Az egyik ezek közül az anabaptista Müntzer Tamás, a német parasztháború (1524-1525) egyik lázadó vezére. Müntzer azt állította, hogy közvetlen kijelentést kapott Istentől látomásokban és álmokban, és a küszöbön álló ezeréves birodalmat hirdette. A másik alak Loyolai Ignác, a jezsuita rend alapítója és az ellenreformáció vezető alakja, aki Jézus Krisztus egyházát megpróbálta kisöpörni Európából. Loyolai Ignác gyakori látomásaival és a könnyek ajándékával dicsekedett. Vajon a pünkösdisták is elő fogják venni a könnyek ajándékát a közeljövőben? Sokak szerint Loyolai nyelveken is énekelt!
A pünkösdisták, karizmatikusok és neokarizmatikusok örömmel fogadják az olyan előfutárokat, mint az anabaptista lázadó Müntzer Tamás, vagy a római katolikus jezsuita, Loyolai Ignác. A modern megújulási mozgalom követői azonban nem támaszthatnak igényt semmire a 16. századi reformációból, és Istennek hála, ezt nem is kísérlik meg. Röviden összefoglalva, a pünkösdizmus, illetve a karizmatikus és neokarizmatikus mozgalmak a hamis egyház fejlődési vonalába esnek, és nem az igaz egyház (Belga Hitvallás 29), ahol Isten kegyelméből együtt állhatunk Luther Mártonnal az anabaptista Zwickau-prófétákkal szemben, és Kálvin Jánossal a római katolikus csodákkal szemben.v
Ha többet szeretne olvasni magyarul, kattintson ide.
_____________________________________